Hogyan kell kitölteni a kriptoadót
Lassan közeleg az adóbevallás benyújtásának határideje. Minden évben 2-re csökken. Lehet. Egyeseknek azonban egy kicsit…
Mielőtt elkezdene befektetni olyan kriptovalutákba, mint a Ripple, Ethereum, Bitcoin vagy hasonlók, nem árt megismerkednie a kriptovaluta adókkal.
Kriptovaluta adóról az Adóhivatal honlapján tájékozódhat , de itt végigvezetjük a legfontosabb pontokon. Szerezze meg a szükséges áttekintést és találja meg
Kriptovaluta adót a virtuális valuták és digitális tokenek eladásából származó összes bevételből kell fizetni.
Kriptovaluta tekintik, egyenrangú a norvég koronával és a hagyományos valutával (FIAT). Ez azt jelenti, hogy adóbevallásában meg kell adnia, hogy év végén mennyi kriptovalutával rendelkezik, és milyen értéket képvisel az eszközök norvég koronában.
Egy ingatlantárgyból, például kriptovalutából származó bevétele után 22%-os adót kell fizetnie. A bevételt úgynevezett tőkejövedelemként számítják ki.
Ez azt jelenti, hogy ugyanannyi kriptovaluta adót kell fizetni, mint amennyit például a késedelmesen kifizetett nyugdíj-, bér- vagy üdülési kamatból származó bevételből kell fizetni.
Ha Ön 1,5 millió NOK-nál nagyobb értékű kriptovalutával rendelkezik, akkor köteles vagyonadót fizetni. Az ilyen kriptovaluta adó az 1,5 millió NOK-ot meghaladó eszközök 0,85%-a.
Ha kriptovalutába kíván befektetni, fontos megértenie, hogy a valuta eszköz. A norvég jog szerint az érintett eszközök realizálásából származó tőkenyereség után adót kell fizetni.
A megvalósítás lehet például eladás, csere vagy vásárlás kriptovalutával. Az ajándékozás azonban nem minősül realizálásnak. Ha nem tőkenyereséggel, hanem veszteséggel marad, akkor levonásra jogosult.
Ezért ki kell számolnia, hogy vesztesége vagy tőkenyeresége volt-e a kriptovaluta használata után. Csak ezután tudja, hogy kriptovaluta adót kell-e fizetnie, vagy levonást kap-e.
Ugyanúgy, mint a kriptovaluta adója 22%, minden levonás 22%. Ne feledje, hogy ez az arány 2021-re vonatkozik, és évről évre változhat.
A veszteségek vagy nyereségek kiszámításakor számolja ki az adott kriptovaluta belépési és kilépési értéke közötti különbséget.
Ne felejtse el levonni a kérdéses tranzakcióhoz kapcsolódó díjakat és egyéb költségeket.
Azt is meg kell találnia, hogy mekkora volt a kriptovaluta piaci értéke a realizálás időpontjában. Itt kiindulási pontnak veheti azt az árfolyamot, amely azon a platformon van feltüntetve, ahol a kriptovalutát vásárolta vagy eladta.
Ha nem találja az árfolyamot, akkor online ellenőrizheti a kriptovaluta átváltási árfolyamait. Az aktuális árfolyamot át kell váltania norvég koronára. A veszteség vagy nyereség a következőknek felel meg:
Mint említettük, kriptovaluta adót kell fizetnie a kriptovaluta értékesítéséből származó bevétele után. Ez vonatkozik a kriptovaluta vásárlására, eladására és cseréjére is. Vannak azonban más esetek is, amikor kriptovaluta adót kell fizetni.
A kriptovalutából és más virtuális valutából származó bevétel minden formáját megadóztatni kell. Ez vonatkozik többek között a kriptovaluta bányászattal (proof-of-work) és tét-bizonyításra.
Az NFT-től (nem helyettesíthető tokenek) és a DeFi-től kapott minden bevételt szintén adózni kell. Ne feledje azt is, hogy ha virtuális fizetőeszközt kapott villával vagy azzal egyenértékű eszközzel, akkor az átvételkor aktuális piaci érték számít bevételnek.
Ha kriptovaluták bányászatával – azaz bányászatával – foglalkozott, érdemes feljegyezni a realizálás értékét norvég koronában a bányászat napján.
A tétet , legyen szó GÁZ átvételéről vagy másról, a bányászati és egyéb realizálásokhoz hasonlóan külön rovatba kell beírni az adóbevallásban.
Az APEH 2019-ben új, egyszerűbb bevallást vezetett be, így a legtöbben könnyebben megadhatják a helyes adatokat. Ebben az adóbevallásban többek között külön mezőt talál a kriptovaluták számára, az «Egyéb adóköteles bevételek» alatt.
Ebben a mezőben adhatja meg kriptovalutái bevételének vagy veszteségének értékét. Többek között össze kell adnia mindannak az értékét, amit kriptovaluta bányászatával vagy eladásával kereshetett.
Korábban az adóbevallásban a „Nyereség” alatt szerepeltek a vonatkozó adatok, most viszont egy új, külön rovatba kerül.
2019-ben az Adóhivatal kijelenti, hogy alig 5000 norvég írt be információkat a kriptovaluta-nyereségről az adóbevallásban. A valóságban a becslések szerint jóval több mint 70 000 norvég vásárol, bányász vagy ad el kriptovalutát.
Ez azt jelenti, hogy nagyon sokan hanyagul fizették a kriptovaluta adókat. Ennek az lehet az oka, hogy nincsenek tudatában annak, hogy a pénz adóköteles, vagy szándékosan próbálják kibújni a kriptovaluta adó alól.
Az adóhatóság immár gyakoribb ellenőrzést vezetett be a norvégok jövedelme felett. Ha nem fizette be a szükséges kriptovaluta adót, azt kockáztatja, hogy levelet kap az Adóhivataltól. Ezután meg kell fizetnie az adót, és fennáll a kockázata, hogy további adót kell fizetnie büntetésként.
Kifejezetten súlyos esetekben akkor is értesülhetsz, ha nem fizetsz nagyobb összegű kriptovaluta adót. A következtetés az, hogy bölcs dolog kriptovaluta adót fizetni.
[sc_fs_multi_faq headline-0=”h2″ question-0=”Er informasjon om kryptovaluta realisasjoner forhåndsutfylt i skattemeldingen?” answer-0=”Nei, opplysninger om inntekter du har hatt fra realisasjoner med kryptovaluta må legges manuelt inn i skattemeldingen.” image-0=”” headline-1=”h2″ question-1=”Vet Skatteetaten at jeg har handlet med kryptovaluta? Er det ikke anonymt?” answer-1=”Handel med kryptovaluta omtales ofte som anonymt, siden du ikke trenger å oppgi navn eller lignende ved realisasjoner. Men Skatteetaten kan se hvem som driver med krypto.” image-1=”” headline-2=”h2″ question-2=”Kan jeg endre opplysninger om kryptovaluta i skattemeldingen i etterkant?” answer-2=”Dersom du har oppdaget at du ikke har lagt inn informasjon om gevinst eller tap fra kryptovaluta i tidligere skattemeldinger, kan du endre dette i inntil tre år etter innlevering.” image-2=”” count=”3″ html=”true” css_class=””]