Hogyan működnek a kriptovaluták és a blokkláncok?

Kriptovaluta digitális és nem fizikai eszközként definiálható, ahol kriptográfiát használnak új valutaegységek létrehozására és a tranzakciók biztonságára/ellenőrzésére.

Decentralizált valutaellenőrzés van, ami azt jelenti, hogy egyetlen bank vagy hatóság sem ellenőrzi a valutát. Ez a szokásos fiat valutával és a norvég koronával ellentétben látható, ahol a Központi Bank bocsátja ki és ellenőrzi a valutát.

De valójában hogyan működik a kriptovaluta minden nap? Ebben az útmutatóban ezt elmagyarázzuk Önnek!

A blokkláncok nyilvános adatbázisokként működnek

Mivel a kriptovaluta decentralizált, a valuta feletti irányítást más módon kell elosztani. A legtöbb esetben ez a folyamat blokkláncokon keresztül megy végbe, amelyek nyilvános adatbázisoknak vagy digitális főkönyveknek tekinthetők a különböző tranzakciókhoz.

A blokkláncok blokkokból álló virtuális láncoknak tekinthetők. Minden blokk tartalmazza az utolsó tranzakció adatait és információkat, valamint a többi blokkban lévő összes korábbi tranzakciót. Így a blokkok „láncokba” kapcsolódnak egymáshoz.

A blokklánc ellenáll az adatbázisban tárolt adatok bármilyen változásának. Az adatok megváltoztatása nem lehetséges anélkül, hogy az összes tárolt adatot módosítani kellene később, és ez a gyakorlatban szinte lehetetlen.

A blokkláncok segítségével mindenki számára láthatóvá lehet tenni a tranzakciókat a hálózaton belül. Ezen kívül minden tranzakció nyomon követhető lesz, és minden átutalást rögzítünk. Amikor egy tranzakciót regisztrálnak, senki sem tagadhatja, hogy az megtörtént.

A blokkláncokat peer-to-peer hálózatok kezelik

Hogyan működnek a kriptovaluták és a blokkláncok? Ennek további megértéséhez azt is jó tudni, hogy a blokkláncokat hogyan irányítják. Nem egy meghatározott vagy központi rendszergazda kezeli a blokkláncot, hanem egy peer-to-peer hálózat.

A blokkláncokat elosztott és elosztott főkönyvként tekintheti meg. Ebben a könyvben a különböző felek közötti átutalások tárolhatók és ellenőrizhetők.

Ez a folyamat nagyon alkalmassá teszi a blokkláncokat olyan rendszerek számára, ahol az adatkezelőkbe vetett bizalom hiánya lehet.

Bitcoin először a blokklánc technológia bevezetésével

A Bitcoin a legelső kriptovalutaként ismert, amely megjelent a piacon, és ez volt az első, amely ténylegesen bevezette a blokkláncokat. Magát a technológiát már az 1980-as években javasolták, de akkor még csak elméleti modellekről volt szó.

A Bitcoin mögött álló személy vagy emberek Satoshi Nakamoto álnéven viselik, és senki sem tudja biztosan, hogy valójában ki készítette a Bitcoint.

A blokkláncokat manapság számos kriptovaluta használja

Manapság sokféle kriptovaluta létezik, amelyek blokklánc technológián alapulnak. Említhetjük például az Ethereumot, amely a Bitcoin után a második legnagyobb kriptovaluta.

A blokkláncokat azonban más rendszerekben és kontextusokban is implementálták. A technológiát többek között egyetemek és minisztériumok használják. Sokan azt hiszik, hogy a blokklánc technológia jelentősen hatékonyabbá teheti a mindennapi életet.

Hogyan épülnek fel a blokkláncok?

A blokkláncok azért kapták nevüket, mert tranzakciók blokkjai, amelyek folyamatos sorozatba vannak rendezve. Minden blokklánc egy úgynevezett szülőblokkkal vagy szülőblokkkal kezdődik, ami a 0. blokk.

A 0. blokkban információ kerül tárolásra. Ez lehet bármilyen adat, de rendszerint „A 100 koronát B-nek utal” típusú pénzforgalmi tranzakciókról van szó. Ha bizonyos mennyiségű ilyen típusú adatot tárolunk, a blokk létrejön.

A blokkoknak is vannak bevágásértékei, azaz olyan függvények, ahol a beérkező paraméterek véletlenszerű mennyiségű adatot tartalmaznak, és a függvény fix numerikus értéket ad vissza. A megadott paraméterekből nem lehet visszaszámolni.

Más szóval, nagyon valószínűtlen, hogy két különböző paraméter azonos számértékkel érkezzen. A tárolt blokkok a következő összetevőkből állnak:

• Egyedi numerikus érték
• Bevágás értéke a 0. blokkhoz
• Blokktörzs-tranzakciók bevágási értéke
• Időbélyeg

Új blokkok kerülnek hozzáadásra

Hogyan működik a kriptovaluta a blokklánc növekedése szempontjából? A blokkláncban rendszeresen új blokkok kerülnek hozzáadásra. A Bitcoin esetében körülbelül tízpercenként új blokkot adnak hozzá. Az Ethereum esetében percenként körülbelül négyszer adnak hozzá új blokkokat.

Egy adott «B» blokk blokktörzsében a tranzakciók összegyűjtésre kerülnek, a fejlécben pedig az időbélyeg és a számérték kerül tárolásra (ez egy egyszeri kód). A fejlécben az „A” szülőblokk bevágási értéke is tárolódik. A «B» blokk mindig tartalmazza az «A» blokk rovátkás értékét.

Más szóval, láncokat képez, amelyek az előző blokkra mutatnak vissza, és ez az, ami a „blokklánc” elnevezést eredményezte.

A blokkokat csomópontok ellenőrzik

Az elosztott könyvelés és a digitális pénznemek egyik kihívása, hogy viszonylag könnyen manipulálható a digitális adatértékekkel. A központi valutarendszerekben használt hagyományos pénzek esetében ez könnyen kezelhető harmadik feleken keresztül, akik ellenőrzik a fizetéseket.

A hagyományos központosított rendszerekben ellenőrizhető, hogy a valuta nem csak a semmiből keletkezik. Az elosztott rendszerekben nincs harmadik fél, aki felülvizsgálja a tranzakciókat.

Ezt a kihívást számos, csomópontnak nevezett szerver oldja meg, amelyek az elosztott könyvelési könyv másolatait tárolják. A csomópontok ellenőrzik, hogy a különböző tranzakciók helyesek-e.

Munka igazolása

A tranzakciók különböző időpontokban érkezhetnek különböző csomópontokhoz. Ezért csak az első tekinthető valódinak.

Itt olyan algoritmusokat használnak, mint például a munkaellenőrzés, ahol azt a szervert tekintik a valódi főkönyvnek, amely képes jelezni, hogy egy adott mennyiségű adatmennyiséget használtak fel egy tranzakció ellenőrzésére. A Bitcoin azon pénznemek közé tartozik, amelyek a munkaigazolást használják.

bányászata és tranzakciók ellenőrzése

Ha A személy pénzt kíván küldeni B személynek, A személynek személyes kulcsát kell használnia a tranzakció részleteinek megerősítéséhez. Az üzenet tartalmazza az A által beérkezett összes tranzakciót, így megerősítést nyer, hogy az adott személynek elegendő pénze van.

Az üzenet a mennyiségre vonatkozó információkat is tartalmaz, vagyis hogy A mennyit akar küldeni B-nek. Az üzenet B nyilvános címe / kulcsa formájában is tartalmaz kimenetet.

Az üzenet ezután elküldésre kerül az elosztott peer-to-peer hálózatnak, ahol a bányászok ellenőrizhetik, hogy minden adat helyes-e.

Összegzés: Hogyan működik a kriptovaluta?

Kriptovaluta a hagyományos pénzektől eltérően működik, és a legtöbb esetben blokkláncok használatán alapul.

A pénznem decentralizált, és a blokkláncok minden tranzakcióra vonatkozó adatokat tartalmaznak. Reméljük, útmutatónk informatív volt, de szerencsére nem kell megértenie a mögötte rejlő összes mechanizmust ahhoz, hogy élvezhesse a kriptot!

GYIK

[sc_fs_multi_faq headline-0=”h2″ question-0=”Hva er blokkjeder?” answer-0=”En blokkjede er en desentralisert regnskapsbok som er digital, og som lar en spore, registrere og offentliggjøre transaksjoner.” image-0=”” headline-1=”h2″ question-1=”Hvor kjøper jeg kryptovaluta?” answer-1=”Du kan kjøpe kryptovaluta hos kryptobørser som for eksempel MiraiEx og eToro.” image-1=”” headline-2=”h2″ question-2=”Hvilke bruksområder har blokkjeder?” answer-2=”Blokkjeder brukes innen kryptovaluta, men også innen forskning, utdanning og andre områder.” image-2=”” count=”3″ html=”true” css_class=””]