Blokkláncok

Ole
01.10.2021
120 Views

Ha valaha is részt vett kriptovaluta vásárlásában, valószínűleg hallotta már a „blokkláncok” kifejezést. A blokkláncok a kriptovaluta alapját képezik, és segítenek biztosítani, hogy a fizetőeszköz anonim és biztonságos legyen.

De mi is az a blokklánc mindennap, és hogyan működik? Ezt most elmagyarázzuk Önnek – a lehető legegyszerűbben!

Mik azok a blokkláncok?

Kjøp BTCA blokklánc egy digitális, elosztott könyvelési könyv, ahol megtekintheti, nyomon követheti és regisztrálhatja a tranzakciókat. A kifejezés az angol „blockchain” szóból származik, és a tranzakciókra vonatkozó információblokkra utal, amelyek összekapcsolódnak.

Egy olyan kriptovalutánál, mint a Bitcoin, egy új blokk jön létre kb. tíz percenként. Ebben megjelennek az összes legutóbbi ellenőrzött tranzakció adatai. Minden blokkban lesznek adatok az előző blokkról is, így az összes blokk egyfajta láncba kapcsolható.

Decentralizált számviteli könyv

A blokklánc is decentralizált. Ez azt jelenti, hogy a különböző tranzakciók feletti ellenőrzés nem központi banknál vagy más kormányzati szervnél történik.

Ehelyett a tranzakciók ellenőrzése a hálózat felhasználói között van elosztva. A hálózatot gyakran peer-to-peer hálózatnak nevezik.

Azokat, akik a tranzakciók ellenőrzését vállalják, gyakran bányászoknak nevezik. Amikor bányászatot végez, általában van egy grafikus kártyája, amely magáról a folyamatról gondoskodik. Az embert általában kriptovalutával jutalmazzák a munkájáért.

Tranzakciók blokkláncokban

A blokkláncban végrehajtott tranzakció lehet például Bitcoin vagy más valuta átutalása két különböző fél között.

A tranzakció úgy történik, hogy a feladó pénzt küld a címzettnek, ami úgy történik, hogy a feladó privát kulcsával aláír egy üzenetet a tranzakcióról. Az üzenet tartalmaz adatokat az összegről, a címzett címéről (kulcsáról) és a feladó egyenlegéről.

A tranzakcióról szóló üzenet ezután eljut a hálózathoz, ahol a bányászok átveszik a tranzakció ellenőrzését.

Hogyan működik a blokklánc-tranzakció ellenőrzése?

A blokkláncok tehát elosztott, digitális és dinamikus számviteli könyvek vagy adatbázisok. Ezekben az adatbázisokban a tranzakciók elszámolása és ellenőrzése titkosítást használó csomópontok segítségével történik. A csomópontok minden változást és új tranzakciót ellenőriznek.

A csomópont olyan számítógépként írható le, ahol a tranzakciókat tartalmazó fájlokat regisztrálják. Két bányásznak általában ugyanaz a fájlja van a saját számítógépén, mivel a fájl terjesztett. Amikor egy felhasználó fizet, mindkét csomópont megkapja az információt.

Mindkét bányász versenyezni fog, hogy ő legyen az első, aki ellenőrzi, hogy van-e pénze (kriptovalutában) a tranzakció fedezésére, valamint a bányász által felszámított díjat.

A munkát elsőként végrehajtó bányász tájékoztat arról, hogy milyen logikát követett a tranzakció ellenőrzése a munkaigazolás megszerzése érdekében. Ha a másik bányász beleegyezik, az összes fájl frissül.

A Bitcoin először a blokkláncokat valósította meg

Ha történelmi perspektívából nézzük a blokkláncokat, akkor a Bitcoin volt az első, amely a gyakorlatban implementálta és alkalmazta a blokkláncokat. Amikor 2009-ben elindították a Bitcoint, ez úttörő volt.

Ugyanakkor érdemes megjegyezni, hogy a blokkláncokkal az 1980-as évek óta kísérleteznek. David Chaum volt az, aki először 1982-ben állt elő a blokkláncok ötletével. Ezt a koncepciót aztán W. Scott Sornetta és Stuart Haber dolgozta tovább a 90-es éveken túl.

2008-ban Satoshi Nakamato elkezdett dolgozni a blokkláncok megvalósításán, 2009-ben pedig a Bitcoint is elindította ugyanaz a személy (vagy embercsoport). Nem tudni biztosan, ki az a Nakamato, vagy hogy egy vagy több emberről van szó.

A Bitcoin a fent leírt munkabizonyítási protokollt használja. Más kriptovaluták más protokollokkal is rendelkezhetnek, mint például a Proof of Stake. Ott a bányász inkább az erőfeszítésért, mint a munkáért kap jutalmat.

A blokkláncok ellenállnak a változásnak

Az egyik dolog, ami a blokkláncokat különlegessé teszi, az az, hogy ellenállnak az adatbázisban (a „könyvelési könyvben”) tárolt adatok változásainak. Az összes tárolt adat nem módosítható anélkül, hogy az összes többi tárolt adatot meg kellene változtatni.

Ez azt jelenti, hogy a gyakorlatban szinte lehetetlen az adatok megváltoztatása. Ha egy tranzakció megtörtént, akkor ennek semmilyen módon nem lehet ellentmondani.

Hogyan épülnek fel a blokkláncok?

A blokkláncok tranzakciók sorozatából állnak, amelyek hosszú, folyamatos blokkokba vannak rendezve. A lánc elején van egy úgynevezett szülőblokk, amelyet „0-ás blokknak” vagy „szülőblokknak” is neveznek. Ha elegendő adat van tárolva ebben a blokkban, akkor az befejeződik.

A blokklánc blokkjai egyedi bevágásértékekből, numerikus értékekből és egy órabélyegzőből is állnak. Időről időre további blokkokat adnak a lánchoz. Ez az időintervallum változhat, de a Bitcoin esetében tíz percenként új blokk jön létre.

A blokk törzsében, azaz a fő részben megtaláljuk az összes tranzakciót. A fejben találjuk az időbélyeget, egy numerikus értéket, amelyet csak egyszer használunk, és egy bevágási értéket, amely a szülőblokkra utal. Mindegyik blokk utal az előző blokkra is, így a gyakorlatban egy lánc jön létre.

Biztonság blokkláncokban történő átvitelekhez

A blokkláncon keresztül küldött tranzakciók biztonsága többek között a digitális aláírástól, más néven PKI-től vagy nyilvános kulcsú infrastruktúrától függ. Ha bitcoinnal vagy más kriptovalutával rendelkezik, akkor eszközeit a privát kriptovaluta kulcsában tároljuk.

Az Ön által küldött információkat a címzett és a hálózat többi tagja láthatja a nyilvános kulcsán keresztül. A blokkláncokon végzett tranzakciók általában nagyon biztonságosak, mivel nagymértékű anonimitást kap – mindaddig, amíg nem veszíti el privát kriptokulcsát.

Szeretnél kriptovalutát vásárolni?

[etoro]

A blokkláncok lenyűgöző technológia, amely többek között a kriptovaluták alapját képezi. A kriptovaluták és blokkláncok segítségével elosztott adatbázison keresztül küldheti el a tranzakciókat a címzetteknek, és a bányászok ellenőrzik a tranzakciót.

A blokkláncokon végzett tranzakciókat nem a hatóságok vagy a bankok központosítják, ezért gyakran „decentralizáltnak” nevezik. Mindaddig, amíg jól tud vigyázni privát kriptokulcsára, a blokkláncokon történő átvitel biztonságos és felhasználóbarát.

Ma vásárolhat kriptovalutát, és kipróbálhatja saját maga.

GYIK

[sc_fs_multi_faq headline-0=”h2″ question-0=”Bruker all kryptovaluta blokkjeder?” answer-0=”All kryptovaluta bruker blokkjedeteknologi, noe som omfatter både Ethereum, Dogecoin, Monero og Bitcoin – for å nevne noen.” image-0=”” headline-1=”h2″ question-1=”Hvilken blokkjede er raskest?” answer-1=”Det finnes ulike typer blokkjeder, og Solana regnes for å være den raskeste.” image-1=”” headline-2=”h2″ question-2=”Hvem styrer en blokkjede?” answer-2=”En blokkjede styres ikke av en sentral makt eller bank. Det er brukerne selv som kontrollerer transakjsonene.” image-2=”” count=”3″ html=”true” css_class=””]

Author Ole

Ole jobber som freelance forfatter/skribent, men er også med på vårt team. Han har hatt en interesse for krypto i flere år og det er naturlig for han å opplyse andre om denne fantastiske teknologien. Ole sier selv at å skrive om kryptovaluta ikke er en jobb, men en lidenskap! For oss kan det jo ikke bli bedre!