
Egyre többen fektetnek be kriptovalutákba, hogy a jövőben lakást vásároljanak
Becslések szerint körülbelül 300 000 magyarok fektetett be kriptovalutába, ami a lakosság viszonylag nagy hányada.…
Sokan a kriptovalutát a befektetéssel, vagy a hatékony pénzátutalást biztosító villámgyors fizetőeszközzel asszociálják. Vannak azonban olyanok is, akik a kriptovalutát a bűnözéssel társítják.
Segít-e a kriptovaluta abban, hogy a bűnözők lehetőséget kapjanak pénzmosásra, adóelkerülésre vagy más illegális cselekményekre ?
Kriptovaluta decentralizált, ami azt jelenti, hogy nincs központi irányítás a fizetőeszköz felett. Ez nagyon megnehezíti a nemzeti határokon átnyúló tranzakciók nyomon követését is. Emiatt a kriptovaluta igen népszerűvé vált a nyerészkedő bűnözők körében.
Egy 2018-ban végzett tanulmány szerint a kutatók becslései szerint az összes Bitcoin-tranzakció körülbelül 50%-a bűnözéssel hozható összefüggésbe. Kriptovaluta például kábítószer-értékesítéssel és embercsempészettel kapcsolatos tranzakciókhoz használják.
Egy másik tanulmány szerint az összes Bitcoin-tranzakció körülbelül 25%-a bűnözéssel kapcsolatos. A számok így némileg bizonytalanok, de aligha kétséges, hogy sok bűnöző kriptovalutát használ fizetési eszközként.
A Bitcoin és más kriptovaluták körülbelül 72 milliárd dollár értékben feltételezhetően bűncselekményhez köthetők.
A legtöbben hallottak Lørenskog eltűnéséről , amikor Anne-Elisabeth Hagen eltűnt otthonából. A férjével közös otthonában egy cédulát találtak, amelyen 9 millió eurós váltságdíjat követeltek.
Ezt a váltságdíjat a Monero-ba, egy XMR-ként is ismert kriptovalutába követelték. Nem tudni, hogy ez a váltságdíj valós volt-e vagy sem. De még mindig nyilvánvaló okai vannak annak, hogy a bűnözők miért követelhetnek váltságdíjat kriptovalutában.
A Monero teljesen anonim fizetést tesz lehetővé a küldő és a címzett között. A Monero-val folytatott tranzakciók minden szinten titkosítottak. Ez gyakorlatilag lehetetlenné tette a rendőrség számára a tettesek felkutatását.
Monero arról ismert, hogy még anonimabb, mint például a Bitcoin. További névtelen kriptovaluták a Bytecoin és a Zcash.
A bûnözésnek van egy másik formája is, amely a kriptovalutához köthetõ. Egyes hackerek nagy összegekhez jutnak a kriptotőzsdei tőzsdék feltörésével.
Szerencsére a hackelés meglehetősen ritka, de néha előfordul. Példa erre a „norvég” IOTA kriptovaluta. Ezt a kriptovalutát 2020-ban fokozatosan megszüntették, mert a hackereknek sikerült pénzt lopniuk a felhasználóktól.
Szerencsére nem az a helyzet, hogy a bűnözők mindent megúsznak, amíg kriptovalutát használnak. 2013-ban a Magyarország rendőrség tippeket kapott az Egyesült Államokban működő FBI-tól, miszerint néhány norvég illegális kábítószert árult Bitcoin segítségével a fekete weben.
A szóban forgó három férfit ezután sokáig kémkedett a rendőrség. 2015 júniusában a rendőrségnek elegendő bizonyítéka volt a három norvég letartóztatásához. Kiderült, hogy a férfiak egy délkelet- Magyarország városból irányították a kábítószer-csempészetet.
A kokaintól és a marihuánától az amfetaminig és más drogokig mindent eladtak az interneten. Amikor az emberek drogokat vásároltak, azt Bitcoinnal fizették. Ezt a pénzt aztán kimosták és norvég koronára váltották.
Ezt hamis személyi igazolványokkal és bankkártyákkal tették, amelyeket a férfiak az interneten szereztek meg. A férfiak összesen több mint hárommillió koronát kerestek kábítószer-kereskedelemből. Egy Magyarok börtönbe került, és részben elismerték bűnösségét.
Magyarország a rendőrség, az Ecocrime és az adóhatóság is tisztában van azzal, hogy a kriptovalutát bűnözők használják. Nehéz azonban azonosítani a kriptovaluta-tranzakciók mögött álló bűnözőket.
Az is a helyzet, hogy a pénzmosási törvény nem kifejezetten a kriptoiparra vonatkozik. Kriptovaluta iparnak nem kell jelentenie a gyanús tranzakciókat, és az egész folyamat decentralizált, banki kapcsolat nélkül.
A felhasználóknak nem feltétlenül kell felfedniük személyazonosságukat a kriptovalutákkal való kereskedés során, ami megnehezíti annak megállapítását, hogy ki áll a tranzakciók mögött.
Azt is érdemes megjegyezni, hogy a Bitcoin (és a kriptovaluta sok más formája) nem annyira anonim, mint azt sokan gondolják. Igaz, hogy bizonyos névtelenség elérhető, de ez nem teljesen anonim.
Lehetséges, hogy a Bitcoin-tranzakciók visszakövethetők a felhasználóig. Ez többek között mesterséges intelligencia és monitorozás segítségével valósítható meg.
Ha Bitcoinnal utal át pénzt, akkor van egy pénztárcája, amely bizonyos névtelenséget biztosít számotokra hosszú számsorok formájában. Ne feledje azonban, hogy a blokkláncban minden tranzakció nyitott és mindenki számára látható a hálózatban. Mindenki láthatja, hogy mely tranzakciók melyik pénztárcából származnak.
A tranzakció örökre a pénztárcájára vezethető vissza. Ha ismertté válik Bitcoin pénztárcájának kiléte, azaz a számok személyként kapcsolhatók hozzád, a tranzakciók többé nem névtelenek. A hatóságok sokak kilétét felfedték.
Kriptovaluta és a bûnözés sok esetben összefügghet, különösen a gazdasági bûnözés és a kábítószerbûnözés esetében. De az esetek túlnyomó többségében a kriptovaluták felhasználói törvénytisztelőek.
A kriptovalutát birtokló több mint 200 000 norvég közül a legtöbben fizetőeszközként vagy befektetésként használják, bűnös szándék nélkül. Sokan azt gondolják, hogy kár, hogy a kriptovaluták „rossz hírnevet” szereznek a valutát kihasználó bűnözők miatt.
Kriptovaluta könnyű tárolni, átutalni és közönséges pénznemre váltani más országokban. Mivel a blokklánc technológia miatt gyakran nagyon nehéz nyomon követni a tranzakciókat, a kriptográfia gyakran vonzó a bűnözők számára.
A bûnözõk kihasználják a kriptot, és gyakran használják bûnözés elrejtésére, bûnözés finanszírozására és pénzmosásra. A hatóságok a kriptovaluták jobb szabályozását szorgalmazzák, hogy a bűnözés könnyebben felderíthető legyen.
Ne feledje, hogy a legtöbb kriptovalutát használó ember nem vesz részt bűncselekményekben. A legtöbb ember számára a kriptovaluta befektetés vagy egyszerű és biztonságos fizetési mód.
Nei, det er fullt lovlig å bruke kryptovaluta. Noen kriminelle bruker kryptovaluta til transaksjoner, men majoriteten av brukerne er ikke kriminelle.
Ulike typer kryptovaluta kan ha ulik grad av anonymitet. Varianter som Monero, Bytecoin og Zcash er blant de variantene som oftest benyttes til kriminalitet.
Både ja og nei. Identiteten din skjules bak en tallrekke. Dersom denne rekken av tall kan kobles til identiteten din derimot, er du ikke lengre anonym.